Elkezdek egy cikksorozatot, amiben Derrick Jensen Végjáték című könyvének premisszáihoz fűzök magyarázatot, sok helyről merítve.

Első premissza: A civilizáció nem fenntartható, és sose lehet az. Ez különösen igaz az ipari civilizációra.

Azért nevezi könyve logikájának gerincét képező állításait premisszáknak (előfeltevés), mert ezekből kiindulva következtet, és bár sok rengeteg példát ad maguknak a premisszáknak az illusztrálására is, de az azokról való döntést az olvasóra bízza. Jensen szavaival:

Elterjedt gyakorlat, hogy az írók elrejtik előfeltevéseiket, abban a reményben, hogy az olvasókat megragadja az elbeszélés, és leköti a nyelvi értelmezés, amíg végül az íróéhoz nagyjából hasonló végkövetkeztetésekhez jutnak el, sose tudatosítva, hogy gyakran a kimondatlan indulópontok sokkal fontosabbak a végeredményhez, mint az érvek maguk. Például látsz egy fejet a televízióban, aki megkérdi: „Hogyan tudjuk a legjobban növelni az USA gazdaságát?” Első premissza: Mi azt akarjuk, hogy növekedjen az USA gazdasága. Második premissza: Mi azt akarjuk, hogy létezzen az USA gazdasága. Harmadik premissza: Kiket is takar pontosan az a „mi”?

Én nem fogom elcsúsztatni melletted a premisszákat. A lehető legtisztábban próbálom megfogalmazni őket, hogy ezáltal elfogadhasd vagy elvethesd. Ennek részben az az oka, hogy a civilizációval kapcsolatos kérdések, amivel foglalkozom, a legfontosabb kérdések, amivel akár egy társadalomként, akár egyénként valaha is szembe kell néznünk. Nem akarok csalni. Nem akarlak se téged, se magam tisztességtelenül meggyőzni (sőt, egyáltalán nem akarok senkit meggyőzni bármire), hanem ehelyett egy jobb megértést keresek, hogy mit lehet tenni (és mit nem), és hogyan (vagy miért nem). E cél érdekében megpróbálom a lehető legjobb áttekinthetőséget – és őszinteséget – elérni, amire csak képes vagyok.

Térjünk a lényegre. Mit nevezzünk civilizációnak? Egy olyan kultúrát, amely elfoglalta a bolygót, már majdnem teljesen kiszorítva minden más emberi életmódot. Voltak más korábbi civilizációk is, amik valamennyiben hasonlóan szerveződtek a miénkhez, és belebuktak. Mi lehet ez a hasonlóság, és mi különbözteti meg a más életmódoktól?

Erre Jensen ad egy lehetséges rövid és lényegretörő definíciót, aminek következményei az egész társadalmi struktúrát meghatározzák: a civilizációt egy olyan életmód, amely a városok növekedésén alapul / azzal jár együtt. A város definíció szerint legyen egy olyan emberi ökoszisztéma, amely jelentősen túllépi a helyi környezetének eltartó-képességét, és így erőforrások importálására van szüksége. Ez a fajta kultúra, amely a folyamatos egyre erősebb centralizációra és erőforrás-kihasználásra épít, előbb-utóbb olyan korlátokba ütközik, ahol az eddigi út nem folytatható, és ekkor az összes folyamatos növelésre kialakított rendszer bedől.

Jelenlegi civilizációnk az erőforrás-kiaknázásban (azaz a Föld egyre széleskörűbb és mélyebb feltúrásában) minden eddigit megelőz. Így alakulhatott ki az ipar, a hatalmas anyagmennyiségek feldolgozásának eszköze. Azonban az ipar meglehetősen rozoga alapokon áll. Még mindig erősen élhet sokak fejében egy techno-utópista elképzelés, ami szerint egyre több energia fog az emberiség rendelkezésére állni, fokozatosan átváltva „zöld” erőforrásokra környezeti problémáink is megoldódnak, és egy folyamatosan fejlődő, magas technológiával élő globális társadalmat hozunk létre. Azonban jelenlegi iparunk még mindig nagyon erősen fosszilis-energia alapú, és az ezek kitermelésének csökkenése már megkezdődött, és a 2008. júniusi globális olajcsúcs fölé talán valószínűleg sose jutunk. (De ha mégis, az meg a légkörre nézve lenne rossz hír…) Az elektronikai eszközökhöz és napelemekhez szükséges sok ritkafém, mint például a platina, irídium és a tantál szintén kifogyóban vannak: előbányászásuk egyre nehézkesebb, és a hulladékból való visszanyerésük is nagyon energiaigényes.

Ha most azonnal nekikezdene az emberiség, hogy napelem- és szélerőmű-parkok és egyéb megújuló (vagy hatalmas tartalékokkal rendelkező, mint a földhő) forrású energia-termelést építsen ki a jelenlegi fosszilis energiával működő rendszerünkre alapozva, minden egyéb ebből a szempontból (is) pazarlást (pl. autók hatalmas tömegének működtetése) visszafogva, talán már akkor is kevesek lennének a jelenlegi tartalékaink és eszközeink, hogy egy 100%-os cserét tudjunk csinálni, visszatérve a jelenlegi energiafogyasztási szintre. De ez természetesen képtelenség, mint az is, hogy a jelenlegivel megegyező számú, alternatív hajtóüzemű autót le tudjunk gyártani.

A gazdasági válságról hallunk minden nap. Sokkal kevesebbet emlegetik az ökológiai válságot, ami még az előbbinél is nagyobb méretű: átszámolva, hogy mennyi „ökológiai tőkével” rendelkezik a Föld, aminek a hozamából élünk, ennek veszteségei messze túltesznek a pénzpiac bukásain. Amíg a társadalmunk vezetői különféle pénznemekben kifejezett értékek mozgásait figyelik, az ipari civilizáció vakon menetel a pusztulása felé. A megoldás nem lehet a „munkahelyek” teremtése, és a „gazdaság” élénkítése, ha az emberiség életben maradása összeegyeztethetetlen egy olyan életmóddal, amiben ezeknek a fogalmaknak egyáltalán van jelentésük. (A legtöbb „munka”, amit ma az emberek végeznek nem szükséges a létfenntartáshoz, sőt merő pusztítás. Csak egy kóros rendszer tulajdonsága az, hogy olyan cselekedetet jutalmaz, ami az egész halálához vezet.)

Ha beköszöntenek a még nagyobb energiahiányok, veszélyes időszak elé nézünk. Ha valahol túl sok ember él túl kevés erőforrásra, könnyen fanatizálhatóak egy egyszerű „megoldás” végrehajtására. Adok egy tanácsot: ha nagyvárosban élsz, és egy hétig kimarad a villany-, gáz-, üzemanyag- vagy élelmiszer-ellátás (persze valószínűleg ezek közül több következik be egyszerre), akkor – ha addig nem tetted volna meg – menekülj, ahogy csak tudsz! Ilyen helyzetben bárminemű rend fenntartása reménytelen.

Vidéken, csoportosan összefogva sokkal jobb esélyünk van magunk, társaink és a földünk megvédésére. Természetesen minél előbb szerveződött a csoport, és minél felkészültebb, annál jobb.

Kicsit messzebbre kanyarodtam, mint így elsőre terveztem. Mit tehetünk most? Talán a legfontosabb kiindulópont: elkezdeni komolyan megkérdőjelezni jelenlegi társadalmi rendszerünk fogalmait, és végleg elvetni azt a képzetet, hogy tervezhetjük úgy az életünk, mint ahogy a jelenlegi kultúránk elénk vetíti. Nagyon komoly változásokra számíthatunk, és hogy mit hozunk ki ezekből a saját környezetünk számára, az rajtunk is múlik.

Még egy Jensen idézettel zárok. A kilátásokat tekintve, bárminemű „környezetvédelemben” is gondolkoztunk eddig, valószínűleg nem árt átalakítani a fogalmainkat.

Miért öli a civilizáció a bolygót, tizenkettedjére. Auschwitz. Treblinka. Bergen-Belsen. Ezért. Nem, nem azért, mert a civilizáció egy munkatábort majd haláltábort csinál az egész világból, bár ez is igaz. Nem, nem azért mert a civilizáció végpontja a futószalagos tömeggyilkosság, bár ez is igaz. Hanem az auschwitzi orvosok miatt.

Megmagyarázom. Emlékszel arra, amikor arról beszéltem, hogy a környezetvédelem egy totális kudarc, és adtam néhány okot a hatástalanságunkra? Akkor kihagytam a szerintem legfontosabb okot, ami összefüggésben van az említett orvosokkal.

Robert Jay Lifton a rettentően fontos A Náci Orvosok című könyvében bemutatta, hogyan volt lehetséges, hogy olyan emberek, akik letették a hippokratészi esküt, olyan börtönökben dolgozzanak, ahol a foglyokat halálra dolgoztatták, vagy sorozatban leölték. Azt találta, hogy az orvosok közül sok őszintén törődött a pácienseivel, és megtettek minden hatalmukban lévő dolgot – ami szánalmasan keveset jelentett – hogy segítsenek pácienseik életén. Ha egy fogoly megbetegedett, megnyalhatott egy aszpirint. Esetleg ágyba fektették a beteget egy-két napra (de nem túl hosszú ideig, hogy nehogy „kiválasszák” őket a halálra). Ha egy páciensnek fertőző betegsége volt, akkor esetleg megölték, hogy megakadályozzák a kór terjedését. Ezek mindegyikének volt értelme Auschwitz korlátain belül. Még egyszer, tehát az orvosok mindent megtettek, amit csak tudtak, hogy segítsék a foglyokat, a legfontosabb dolgot kivéve: Sose kérdőjelezték meg Auschwitz létezését magát. Sose kérdőjelezték meg a foglyok halálra dolgoztatását. Sose kérdőjelezték meg a halálra éheztetésüket. Nem kérdőjelezték meg a bebörtönzésüket. A megkínzásukat. Sose kérdőjelezték meg a kultúrát, amely elvezetett ezekhez a borzalmakhoz. Sose kérdőjelezték meg a logikát, ami kikerülhetetlenül elvezetett az elektromos kerítésekhez, a gázkamrákhoz, a golyókhoz az agyban.

Mi, környezetvédők ugyanezt tesszük. Olyan keményen dolgozunk, ahogy csak tudunk, hogy megvédjük a helyeket, amiket szeretünk, a legjobb tudásunk szerint használva a rendszer eszközeit. Mégis nem tesszük meg a leges-legfontosabbat: Nem kérdőjelezzük meg ezt a halál-kultúrát. Nem kérdőjelezzük meg a gazdasági és társadalmi rendszert, amely a világot halálra dolgoztatja, halálra éhezteti, bebörtönzi és megkínozza. Sose kérdőjelezzük meg a kultúrát, amely elvezet ezekhez a borzalmakhoz. Sose kérdőjelezzük meg a logikát, ami kikerülhetetlenül elvezet az erdők kivágásához, a legyilkolt óceánokhoz, talajveszteséghez, gátak közé szorított folyókhoz, megmérgezett víztározókhoz.

És egész biztosan nem cselekszünk, hogy megdöntsük.

Linkek:

Derrick Jensen: Végjáték fordítás töredékek

Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport hírei

Ökológiai válság fenyegeti a világot (Index)

Címkék: Végjáték

Találatok: 239 | Bővebben...

Bayer Hungária Kft.

„Nézz szembe a tényekkel!”

Klímavédelmi Fotópályázat és Kiállítás

2009

Pályázati felhívás

A Bayer Hungária Kft. és a UNEP (ENSZ Környezetvédelmi Program) klímavédelmi fotópályázatot hirdet „Nézz szembe a tényekkel!” címmel.

Pályázni az alábbi témakörökben lehet:

1. Klímakörkép - Ebbe a témakörbe várjuk azon alkotásokat, melyek az ember éghajlatra és a környezetre gyakorolt pozitív vagy negatív hatását ábrázolják, úgymint:
• az innováció, a modern tudomány természeti környezetre gyakorolt, látható pozitív hatásait bemutató alkotások (pl. vízierőművek, szélerőművek, nemzeti és természetvédelmi parkok, alternatív ökológiai technológiák az autógyártásban és az építőiparban, mint például a hibrid autók, napelemek stb.),
• az emberek hétköznapi, környezettudatos viselkedését ábrázoló alkotások (pl. szelektív hulladékgyűjtő kukák megfelelő használata, autózás helyett biciklizés vagy tömegközlekedési eszközök igénybevétele, energiatakarékos izzók használata, veszélyes hulladék elkülönített gyűjtése stb.)
• az emberek hétköznapi, környezetszennyező, környezetromboló viselkedését ábrázoló alkotások (pl. forgalmi dugók, túlfogyasztás, stb.)
• a klímaváltozás nyilvánvaló káros hatásait ábrázoló alkotások (pl. árvíz, aszály, tűzesetek, gyakoribb földcsuszamlások, szélsőséges hőmérséklet-ingadozások, hegységek növekedésének felgyorsulása, a növényi élet vagy az állatok szokásainak, viselkedéseinek változásai és élőhelyük beszűkülése, erdőirtások stb.)
• az érintetlen természet, illetve a szennyezett környezet közötti kontrasztot bemutató alkotások

2. A természet szépsége - Ebben a témakörben olyan fotókkal lehet pályázni, melyek a még érintetlen, környezetkárosító hatásoktól mentes természet szépségét mutatják be, pl. erdők tájképét vagy akár az ott őshonos növény-és állatvilágot, gyönyörű hegyvonulatokat, békésen csobogó folyókat, gazdag élővilággal rendelkező tavakat, amelyekre a klímaváltozás még nem vagy csak kis mértékben volt hatással.

A pályázatra az alábbi kategóriákban lehet pályázatokat beadni:
1. Amatőr - Klímakörkép témakör
2. Amatőr - A természet szépsége témakör
3. Professzionális - Klímakörkép témakör
4. Professzionális - A természet szépsége témakör
5. Junior (mindkét témában lehet pályázni, de csak egy nyertest hirdetünk)

További részletek:

www.nezzszembeatenyekkel.hu 

Címkék:

Találatok: 144 | Bővebben...

A Föld visszavág! – fotópályázat

Zöld SzékelyFöld Egyesület

2009-04-22

Fotó-, videópáyázatok, Film

[honline.ro]

A Zöld SzékelyFöld Egyesület és a Polgár-Társ Alapítvány a Föld Napja keretében fotópályázatot hirdet A Föld visszavág! címmel. Olyan változatos, színes képeket várnak, melyek a Te szemeiden át mutatják be a természet és a beépített környezet közti kapcsolatot, vagy olyan természetképeket, melyek üzenete megegyezik a kiírás üzenetével. Pályázati feltételek: legtöbb 4 kép/ személy; a képeket digitális formában kell eljuttatni az Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd. címre. 2 kategóriában díjazzuk a 18 év alatti és 18 év feletti pályázók képeit A képekhez kérik mellékelni a kép készítőjének nevét, életkorát, valamint a készített képek címeit. Csak saját készítésű képekkel lehet pályázni és nem tartalmazhatnak a fotók keretet illetve dátumot. Beküldési határidő: április 22., déli 12 óra. A képek megtekinthetők lesznek a www.zoldszekely.ro honlapon is, ahol bővebb információk is megtalálhatóak a versennyel kapcsolatban.

Címkék:

Találatok: 158 | Bővebben...

2009-es győztesek:

I. helyezett - Tweet-a-Watt (Limor Fried, Adafruit Industries & Phillip Torrone, MAKE magazine)

A szerkezet nagyjából a tavalyi győztes módosított változata, melyet „open source”  módon fejlesztettek és fejlesztik folyamatosan, azaz bárki hozzáteheti saját ötletét, változtathat rajta. A lényege, hogy a szerkezet méri a háztartásunk áram felhasználását és azt wifi segítségével  egy komputerbe fel is viszi. Képes arra is, hogy csipogva jelezze, ha elértünk egy adott napra általunk előirányzott energia felhasználást is.

II. helyezett - Power-Hog ( Mathieu Zastawny, Mansour Ourasanah, Tom Dooley, Peter Byar, Elysa Soffer, Mathieu Turpault)

A készülék egy malacpersely melynek farkát a hálózatba, a fogyasztót (számítógép, playstation, stb..) pedig a malac orrába kell bedugni. J Ezután egy pénzérmét beledobva a malac 30 percig „szolgáltat” áramot. A Power-Hog célja a környezettudatosságra nevelés.

Kissé meglepődtem mikor ezt megláttam, azon viszont kevésbé, hogy a feltaláló amerikai. A helyzet az, hogy ez a találmány egy egyserű beltéri ruhaszárító, mely bambuszból és újrahasznosított alumíniumból készült. A rövidebbik fele a radiátor háta mögé süllyeszthető, a hosszabbik rész erre merőlegesen a radiátor tetején támaszkodva biztosítja a kiteregetéshez a felületet. Kezeket fel aki még nem látott ilyet?! (1000 $ a nyeremény….)

 Jövő ilyenkor valószínűleg ugyanígy megrendezik ezt a versenyt, reméljük, hogy akkor már mi magyarok is hozzáteszünk valamit, hogy az életünk (piros-fehér) „zöldebb” legyen. J

Címkék:

Hozzászólás 1 | Találatok: 113 | Bővebben...

Elvtársak figyelem!!!

A múlt keddi alakuló megbeszélés nagyszerűen sikerült! Ember volt elég, ötlet is legalább ennyi, és azt hiszem, ami a legjobb, hogy a lelkesedés mindezt felül múlta!!!

Íme az első alkalom néhány órája (gyakorlatilag perce) alatt összegyűlt ötletek listája, ezt lehet helyeselni, elvetni (de nem kéneJ), továbbgondolni, megvalósítani, és természetesen újabbakkal megtoldani, (csak „születésük” időrendjében vannak sorban, nevek és sok konkrétum nélkül, inkább „beindító szándékkal”), nos:

- fórum, honlap (ez kipipaJ)

- csoportok alakítása (ezeken belül rendszeresebben is tartanák a kapcsolatot, egyéni

   tevékenységeik lehetnének)

- szelektív hulladékgyűjtés Szeged (a dolog felélénkítése, kiterjesztése (pl: jutalmazás, „zöld-

   matrica, ha szelektívekJ), a környezetgazdálkodási kht.-vel, együttműködve (?))

- szemét kérdés általában (legnagyobb problémának eddig felmerültek: műanyag, gumi, por,

   vegyszer)

- kisiskolások foglalkoztatása (oktatás(-kirándulás), tábor, jutalmazás!)

- lakosság felvilágosítása (a dolgokrólJ)

- utcai? Akciók (szórólap, plakát, „öko-kommandó” (pl. virágültetés közterekre, éjjel(-

   nappalJ)), aztán Tv-, Rádióban szereplés, faültetés, szemétszedés…)

- egyetemen belüli felvilágosítás (a dolgokrólJ)

- tudományos verseny, sportnap, egészségnap, dohányzás ellenes kampány, tudományok

   éjszakáján fellépés

- környezetvédelmi nap (minden ami bele férJ)

- filmvetítések, előadások (lehetne rendszeresen, utána beszélgetés-vita)

- pályázatok, pénzek „nyerése”! (alapítványok, állami és Eu-s pályázatok vannak!)

- más civilekkel együttműködés, más egyetemi és szakos klubokkal együttműködés

- (középiskolák)-hallgatók-végzettek-(munkáltatók) kapcsolatának kiépítése!

- valami törzshely is nagyon jó lenne

- természetjárás, kirándulások

Innentől a saját hülyeségem:

- Könyvtár éjszakája 2010! (cím ötletek: pl. 1.) Ember-állat-környezet, vagy 2.) „Zöld

   fények”, vagy 3.) Természet titkai, esetleg 4.) „Körny-tár éjszakájaJ)

- Szeged ökováros 2010 (-legyen, és aztán évente más város lenne az…)

- Lapos-parti-öko-buli

- Ökológus kongresszus Szeged aug. 26-28. http://www.ecology.hu/mok2009/, itt is jó lenne

   fellépni valamivel!

- kiállítás szervezés (pl: TIK - felnagyított bogár fényképek, mert ez szép és érdekes)

Egyenlőre ennyiJ!!! Azt hiszem nem vagyunk híján az ötleteknek, ami sajnos azt is jelenti, hogy mennyi mindent kéne tenni…

Mindezekről és bármiről beszélhetünk holnap, márc.26-án a Sárkányban 18:30-tól!!!!!!!!!!!!!

Címkék: akció

Hozzászólás 1 | Találatok: 385 | Bővebben...

Régi saját honlapomról átmentettem ide egy képregénykönyv, és három írás fordítását, amelyeket már a legjobban letisztáztam. A képregényhez nem írok külön ajánlót, az talán így is elegek érdeklődését felkelti, de a három cikk hossza első ránézésre lehet, hogy elrettent egyeseket, pedig azokat is nagyon érdemes elolvasni, ezért azokat röviden bemutatom.

Derrick Jensen "Walking on Water" című könyve valamennyire az írás fortélyairól szól, de annál sokkal többről is. Jól írni csak akkor lehet, ha vannak mögötte tapasztalatok, és ugyanazon kreativitást lehet alkalmazni az életben is, mint az írásban. Jensen börtönben és egyetemen is tartott kreatív írói órákat, és ezekből nyert tapasztalatait mutatja be. A "Ki vagy te?" című fejezet arról szól, hogy milyen fontos megtalálni önmagunk, és igazi helyünk a világban, valamint arról is, hogy kinek jó az oktatás (az egyéneknek nem igazán, csak a rendszernek...).

Bajusz Tomi kérdezte a keddi találkozónkon, hogy mi is az az ökopszichológia. Neki, de mindenki másnak is ajánlom Joanna Macy cikkét. Ahhoz, hogy jó irányba változtassuk világunk, új (illetve gyakran régi-új) szemléletekre, gondolkodásmódokra, és egyfajta új "pszichológiára" is szükségünk van. Kemény dolgokkal kell szembenéznünk, és ezek egyéni és közösségi lelki feldolgozása talán a legnagyobb feladat, amire ha képesek vagyunk, hatalmas erőt adhat a cselekvéshez.

A világ helyzetét bemutató kedvenc dokumentumfilmem a What a Way to Go. Kis költségvetésből készült, de rettentő tömör film, két órányi folyamatos beszéd, amelyben sok okos ember nagyon lényegre törően mutatja be kultúránk visszásságait, hogy hogyan fajulhattak idáig a dolgok, hogy kerülhettünk a katasztrófa szélére. "Szarban vagyunk" - mondja ki nemes egyszerűséggel a film, de a kiutakat is keresi. Ehhez viszont el kell szakadnunk a civilizáció meséitől, amelyek a pusztulás felé viszik az emberiséget, és milliónyi más fajt a bolygón. A film szövege önmagában is nagyon jól olvasható, de ha a film maga is érdekel, jelezd, és oda tudom adni.

Címkék: ajánló

Találatok: 247 | Bővebben...

Elkezdem zenei ajánló sorozatomat, amelyben elsősorban olyan kedvenc együtteseimet kívánom bemutatni, akik szövegeikben is komoly környezeti/társadalmi problémákkal foglalkoznak. Első alanyom, az Ayreon nem is együttes a szó szoros értelmében, hanem egy dán zeneszerző, Arjen Anthony Lucassen szuperprojectje. Ő írja a lemezeket, valamint gitáron és billentyűs hangszereken is játszik, és énekel. Emellett minden albumához vendégzenészek népes csapatát verbuválja össze, a legutolsó alkalommal ez  17 énekest és 10 hangszerest jelentett.

Egy kivételével minden nagyalbuma egy sci-fi rock/metál-opera, amelyek ráadásul kötődnek is egymáshoz, visszatérő szereplőkkel, egyetlen hatalmas történetet alkotva. A sztori ugrál térben és időben, amely az univerzumban megjelenő első lélek, első intelligens faj születésétől az utolsó ember (egy marsi túlélő, miközben a Földet atomháború pusztítja) haláláig tart.

Réges-rég, egy messzi-messzi galaxisban (bocs...) az "Y" bolygó lakói hogy lepusztult környezetükben túléljenek, gépekbe helyezik át a tudatukat, és kutatásba kezdenek a galaxisban, hogy más értelmes életet hozzanak létre, jóvátéve azt, amit ők elvesztettek, és megláthassák újra az élet szépségét, megláthassák újra, milyenek az érzelmek. Ők segítik messziről az emberek evolúcióját, amely azonban kicsúszik a kezük közül, mikor az emberek túl sok technológiára tesznek szert. Egy utolsó próbálkozásuk az emberiség megmentésére egy olyan technológia átadása, amellyel víziókat lehet visszasugározni a múltba. Az emberek ennek segítségével visszaküldik a Föld pusztulásának képeit, ez az Utolsó Kísérlet.

A képek fogadója egy Ayreon nevű vak látnok Arthur király udvarában. De legtöbben őrültnek tekintik, furcsa történeteit kinevetik, ráadásul Merlin is konkurenciát lát benne. Megátkozza Ayreont, aki ezáltal megnémul, de később belátja tévedését, és megjósolja, hogy a huszadik század végén egy új látnok újra elmondja a történetet (ahogy ez be is következett a Final Experiment című albummal :) ). Az album ezzel a mondattal zárul: "The outcome of the Final Experiment has now been placed in Your hands." (Az Utolsó Kísérlet kimenetele immár a Te kezedben van.)

Connect the Dots
The Sixth Extinction
Day Two: Isolation
The First Man on Earth
Across the Rainbow Bridge

Valamint egy dalszöveg, ami egy mai átlagos középosztálybeli amerikai átlag munkanapját mutatja be, és a fenyegető jeleket, amelyekről legtöbbünk nem hajlandó tudomást venni:

Connect the Dots

I hugged the wife and drove to work today
It was only a few miles
Was in no hurry but the lights were changing up ahead
So I stepped on the gas

I checked the web and left it on overnight
Downloading all the latest files
Peer to peer, the torrent flows into my lap
And I disconnect

[Chorus:]
We all know
We all know, no need to remind us
We all know
We all know but won't connect the dots
We all know
We all know, locked away inside us
We are dying for tomorrow
We are living for today

I rushed back home to my family
I got my son a brand new game
No need to cook,
I picked up fast food on the way
And it's finger-licking good

Have you seen little Steve today?
Guess he's still up there in his room
But if he comes down tell him
I'll be right here just staring at the tube
Playing his game

[Chorus]

Don't you think it's rather warm tonight
Especially for the time of year
I turn up the air
Pull my sheets up to my chin
And I close my eyes

Can't relax, can't fall asleep
Should I take another pill?
I turn on the lights, light up a cigarette and smile
I've got it made

[Chorus]

Címkék: zene | ajánló

Találatok: 421 | Bővebben...